Tóth I. János könyveinek bemutatója
- 2023. június 6. (kedd) 18.00
- SZTE Klebelsberg Könyvtár (Ady tér 10.), AudMin
Tóth I. János (SZTE, BTK Filozófia Tanszék) a Demográfiai tél. A modernizáció sötét oldala, valamint az Ökologikus társadalom fenntartható népességgel című köteteiről (Gondolat) Mike Sándor és Weiner Dominik egyetemi hallgatók beszélgetnek a szerzővel.
Korunk egyik fontos megatrendje a termékenységi és a születési arányszámok romlása. A világban az egy nőre jutó gyerekszám a felére, míg Dél-Koreában a negyedére csökkent az elmúlt évtizedekben.
A demográfiai tankönyvek szerint ezt a csökkenést a modernizációs folyamatok (például az urbanizáció, a szekularizáció, az individualizáció) okozzák, de 2,1 gyerek/nő értéknél ez a fogyás leáll. Az utóbbi tézist az adatok nem igazolják, sőt a termékenység exponenciális ütemben csökken tovább. Természetesen a demográfiai tél nem egyformán érinti a gazdag és a szegény, a kicsi és a nagy, a bevándorló- és a kivándorlóországokat.
A demográfiai tél jelenleg még „csak” Kelet-Európa kisebb és szegényebb népeit fenyegeti megsemmisüléssel, de a folyamat előrehaladása a fejlett világ nagyobb és gazdagabb nemzeteit is felszámolhatja. (Gondolat Kiadó)
Napjainkban a környezeti és népesedési folyamatok torzulása egyre nagyobb mértékű, és az ebből adódó ökológiai és demográfiai válságok is egyre súlyosabbak. Míg a népesség gyors növekedése az ökológiai szűkösség miatt, addig a népesség gyors csökkenése az elöregedés és a kihalás miatt fenntarthatatlan.
Ezeket a fenntarthatatlansági folyamatokat próbálja a könyv egy természetfilozófiai (termodinamikai, rendszerelméleti és naturalista) alapokra épülő zöld lokalista és szuverenista gondolatrendszerben áttekinteni, értelmezni, és megoldási javaslatokat megfogalmazni. Tekintettel arra, hogy a földi természet lényegében zárt és állandó rendszerekből, ökoszisztémákból áll, ezért a természet részét képező nemzeteknek és nemzetgazdaságoknak is lényegében zárt és állandó jellegű rendszerekké kell válniuk. Tehát egy radikális zöld fordulatra van szükség, amelynek centrumában a természetességnek, a nemzetnek és a lokalitásnak kell állnia. Ennek a fordulatnak a demográfiai aspektusát a 2,1-es termékenységi arányszám és az állandó létszámú őshonos népesség jelenti. (Gondolat Kiadó)